Építészek számára segédletek



A kétrétegű, történelmi ablakok hőátbocsátási tényezője az EN ISO 10077 szabvány alapján

Táblázat:

Szuts_Laszlo-Tortenelmi_ablakok_hoatbocsatasi_tenyezojenek_pontositasa_small.jpg

A táblázat használata egyszerű. Meg kell határozni a külső ablakréteg résfelületéneknagyságát, ezzel kapunk egy főcsoportot. Ezután el kell dönteni, hogy kemény- vagy puhafából készült-e a keretszerkezet, és hogy milyen vastag. A főcsoporton belül megkapható a keresett oszlop (a tölgy [p~700kg/m3] kemény, míg a luc és vörösfenyő[p~500kg/m3] puha fának számít). Végül az üveg-/keretfelület arány meghatározásával kiválasztható egy sor, és e sor, valamint az oszlop metszésében lévő cella tartalmazza a keresett ablak hőátbocsátási tényezőjének értékét.
A táblázat használható eltérő rétegű ablakok Uw értékének meghatározására is, alig pár ezred hibával. Ehhez egyszerűen meg kell határozni az adott ablak hőátbocsátási tényezőjét mind a külső, mind a belső réteg paraméterei alapján, majd a két érték átlagát kell venni. Így a belőle meghatározható hőátbocsátási tényezők hiteles, harmonizált európai szabvány szerinti értékek, amelyek mentesek bármilyen nem szabványos közelítéstől, számítási módtól és paramétertől. A 7/2006 TNM rendelet alapján történő épületenergetikai számítás során számítandó fajlagos hőveszteségtényező képletében szereplő, ablakokra vonatkozó Ai*URi szorzathoz a hőátbocsátási tényező egyszerűen nyerhető a táblázatból. forrás: Szűts László: Történelmi ablakszerkezetek hőtechnikai jellemzőinek vizsgálata című diplomamunkájának kivonata (BME Magasépítési Tanszék.

Különböző kétrétegű ablakok üvegezéseinek keménybevonatos low-E üvegre való cseréjével elérhető Uw értékek táblázata.

Szuts_Laszlo-Tortenelmi_ablakok_low-E_uvegcseruvel_elerheto_hotechnikai_javulasa.jpg
A köztes keret/üvegfelület arányokhoz vagy tokvastagságokhoz tartozó Uw értékek lineáris interpolációval közelíthetők. A táblázat egyes cellái azonos ablakrétegekből felépülő szerkezetek hőátbocsátási tényezőit tartalmazzák, de a táblázat használható eltérő rétegű ablakok Uw értékének meghatározására is, ha az adott ablak hőátbocsátási tényezőjét mind a külső, mind a belső réteg paraméterei alapján nézzük, majd a két érték átlagát vesszük.
A táblázatban lévő értékek teljesen szabványos számítási mód szerint kerültek meghatározásra, az EN ISO 10077-1, az EN 673 és az ISO 6946 szabványok alapján, így a belőle meghatározható Uw értékek, hiteles, harmonizált európai szabvány szerinti értékek, melyek mentesek bármilyen nem szabványos közelítéstől, számítási módtól és paramétertől.
Megjegyzés: a táblázat feltételezi, hogy a külső rétegen a résfelület: Av<=500mm2/fm.
A fenti táblázatból megállapítható, hogy a keménybevonatos low-E üvegcsere egy hatékony felújítási lehetősége a történeti, kétrétegű ablakainknak, hiszen már az egyik réteg kicserélése esetén is igen jelentősen (kb. 30%-al) csökkenthető a hőátbocsátási tényező. Kb. 77,2-64%-ra csökkenthető az Uw érték. 
Egyszerű és viszonylag kevés munkával és költséggel járó eljárás. A módszer nagy előnye, hogy az ablakok műemléki értékét nem csökkenti.  Forrás: Szűts László: Történelmi ablakszerkezetek hőtechnikai jellemzőinek vizsgálata című diplomamunkája (BME Magasépítési Tanszék).
 

Különböző kétrétegű ablakok hőszigetelő üvegcseréjével elérhető kedvezőbb Uw értékek táblázata.

Szuts_Laszlo-Tortenelmi_ablakok_vekony_hoszigetelo_uvegcserevel_elerheto_hotechnikai_javulasa_small.jpg


Készült az EN ISO 10077-1 szabvány szerinti numerikus számítási mód alapján. A köztes üvegfelület és üvegkerület arányokhoz, ill. tokvastagságokhoz tartozó Uw értékek lineáris interpolációval közelíthetőek. A táblázat egyes cellái azonos ablakrétegekből felépülő ablakok hőátbocsátási tényezőit tartalmazzák, de használható eltérő  rétegű ablakok Uw értékének meghatározására is, ha az adott ablak hőátbocsátási tényezőjét mind a külső, mind a belső réteg paraméterei alapján nézzük, majd a két érték átlagát vesszük.
A táblázatban szereplő értékek szabványosan számított transzmissziós hőátbocsátási tényezők, így minden további nélkül felhasználhatók az épületenergetikai minősítéshez, pl. a 7/2006 TNM rendelet alapján történő épületenergetikai számítás során számítandó fajlagos hőveszteségtényező képletében szereplő, ablakokra vonatkozó Ai*URi szorzathoz.
A táblázat a hőszigetelő üvegezés rétegén (belső rétegen) az üvegezés hosszának hatását az üvegkerület 1 századának az üvegezés felületével (Ag) vett hányadosa (lg/100Ag) által meghatározott arány szerint veszi figyelembe. A táblázat feltételezi, hogy a külső rétegen a résfelület Av <= 500 mm2/fm.
Megállapítható, hogy a vékony hőszigetelő üvegezések segítségével az EN ISO 10077-1 szabvány szerinti numerikus számítási móddal számolt hőátbocsátási tényezők az eredeti állapothoz képest – az üveg-/keretfelület arányától, a kerettípustól, a hőszigetelő üvegezés fajtájától és az üvegezés kerületének hosszától függően – jelentős mértékben csökkenthetők. A Magyarországon legjellemzőbb, 50-70%-os üveg- /keretfelület arányú, 45 mm-es luc vagy fenyő keretű, kétrétegű, történelmi ablakok esetén, a teljes ablak transzmissziós hőátbocsátási tényezője 29,2 – 37,6%-kal javítható 3-4-3-as hőszigetelő üvegezéssel, míg 3-6-3-as esetén 32,4 – 43,5%-kal. Az előbbi esetben ezen ablakok Uw értéke 1,321 – 1,456 W/m2K közötti értékre javítható, míg utóbbi esetben 1,234 – 1,324 W/m2K közötti értékre.
E megoldással tehát igen jól hőszigetelő ablakokat kaphatunk. forrás: Szűts László: Történelmi ablakszerkezetek hőtechnikai jellemzőinek vizsgálata című diplomamunkájának kivonata (BME Magasépítési Tanszék).
 

Histoglass 3-6-3 üveg német minősítése 


Páratechnikai méretezés
Részletesebb magyarázat a Szükséges filtráció-ban olvasható. 
Szükséges filtráció

1_szukseges_orankent_legcsereszam.jpg

5_lakoter_ filtr_legcsereszama.jpg

3_hagyomanyos_es_tomitett_pallotokos_ablakok.jpg

4_filtracios_levegoforgalom_legcsereszam_gerebtokos_ablakok.jpg

2_legateresztesi_tenyezo.jpg